Programok

Az Ólomkatona a labirintusban című koncerten kortárs magyar szerzők zongoraműveit tűzik műsorra, többek között a nemsokára 100 éves Kurtág Györgyét. Kurtág Játékok ciklusáról gyakran hangzik el, hogy ezek a kisebb terjedelmű zongoradarabok felfoghatók úgy is, mint nagy lélegzetű művei komponálásakor keletkező ,,forgácsok’’, melyek egyfajta dokumentációi a szerző gondolkodásának, útkeresésének. E gondolat által inspirálva, szintén az út és a játék toposzok köré rendezve Sándor László és Zarándy Ákos darabjai szólalnak meg a műsor gerincét képező Játékok 5. füzet mellett, mely több blokkban, a Zarándy és Sándor darabok közé illesztve tagolja a hangversenyt.A koncerten két fiatal zongorista lép fel, Pajor Olivér és Persányi Zsófi. Mindketten a Zeneakadémia mesterszakos hallgatói. Pajor Olivér számos nemzetközi verseny díjazottja, például a Vítězslav Novák Piano Competition (2022) II. helyezettje és Debussy különdíjasa, valamint a Pianissimo Piano Competition (2023) I. helyezettje. Persányi Zsófi számára kiemelten fontos az ≈1900-tól napjainkig írott repertoár bemutatása, illetve az interdiszciplináris, rendhagyó együttműködések, koncertek létrehozása. 2025-ben a Kocsis Zoltán-díjas, 2022-ben az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa, 2019-ben Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny 3. helyezettje.

A zenei teljesítményszorongás kialakulásáért több tényező kombinációja felelős. Gyakran gyökerei a múltban keresendők: olyan mondatokban, amelyeket tanárok, szülők vagy társak mondtak ki, és amelyek feldolgozatlanul beépültek a fiatal előadó önképébe. Ezek a mondatok téthelyzetben aktiválódnak, negatív önbeszéddé válnak és rombolják az önbecsülést, a koncentrációt és az objektív önértékelést. A Zeneterápiás Klub november 24-ei találkozóján erről a sok zenészt érintő jelenségről, annak tudományos és lélektani hátteréről, magyar sajátosságairól, valamint a kezelés lehetséges irányairól beszélgetünk előadóinkkal, tapasztalataik, közös edukációs programjuk alapján:Kolonits Klára, Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Állami Operaház vezető magánénekese. Mentáltrénerként zenészeknek nyújt támogatást.Kaya Ariel Woytynowska, pszichológus és coach, aki a zenei előadói szorongás kutatásában és kezelésében nemzetközi elismertségű szakember, évek óta dolgozik zenészek mentális támogatásán. A novemberi találkozó a Zeneterápiás Klub énekhangra fókuszáló tematikus sorozatába illeszkedik. A Zeneterápiás szakmai klub zeneterapeuták, zeneterapeutákkal együttműködő orvosok, egészségügyi, pedagógiai és szociális szakemberek, valamint a zeneterápia iránt érdeklődők és érintettek találkozóhelye. Az előadásokra a szakembereken kívül szeretettel várjuk az érintett családtagokat, ismerősöket is. A Zeneterápiás klub a szervezők és az előadók önkéntességén és szakmai elköteleződésén, érdeklődésén alapul.  A program ingyenes és minden érdeklődő számára nyitott! Az előadásról videofelvétel készül!A Zeneterápiás Klub házigazdái: Ittzés Zsuzsa és Kovács Petra A Zeneterápiás Klub YouTube csatornája:

A program a Visibile / Látható címet viseli, benne a barokk és a klasszikus kor legszínesebb szóló kantátái és a kortárs tánc összefonódása alkot egységet. A drámai női sorsokat megéneklő  szóló kantáták mellé, közé kortárs- fizikai színházi elemek és erős vizualitás kerül, azokat a férfiakat megjelenítve így, akikről a kantáták női szereplők énekelnek.A programban nagyszabású, virtuóz szóló vokális művek kerülnek előtérbe, női szenvedéllyel és szenvedéssel a fókuszban. A megénekelt  kantáták témája az elhagyott, magcsalatott, melankolikus, megtört női sors. Ebbe a zenei környezetbe emeli be a kortárs táncot a koreográfus, láthatóvá téve az áruló, hűtlen férfialakot, az énekes karakterek egykori szerelmét. Az est középpontjában egy nemrég elkészült régi zenei videoklip áll, mely szerves része lesz az előadásnak. Ezek az idő- és műfajbeli egymásnak feszülések, ellentétesnek tűnő energiák színesítik az előadást, a fizikai színház és a modern képi világ megjelenése kiteljesítik, megerősítik a művek üzenetét.Támogató:Nemzeti Kulturális Alap, Blega rendezvényszervezés

"Moziest" sorozatunkban olyan, többnyire magyar filmeket vetítünk, amelyeknek zenéje és annak alkotója különösen kedves, fontos számunkra. Játék- és dokumentumfilmek egyaránt szerepelnek a kínálatban, a filmművészet hajnalának idejéből éppúgy, mint a közelmúltból. S hogy az élmény még teljesebb legyen, a kiválasztott filmek zeneszerzőjét (vagy azok közeli munkatársait, barátait) is meginvitáljuk majd egy beszélgetésre. Házigazdánk továbbra is Kolozsi László lesz, aki nemcsak film- és zenekritikus, de regény- és forgatókönyvíró is, ez utóbbit a MOMÉ-n oktatja.Sorozatunk decemberi állomásán A mi Kodályunk 2. - Psalmus Hungaricus című filmet vetítjük, vendégünk Petrovics Eszter, rendező lesz. A MI KODÁLYUNK 2. - PSALMUS HUNGARICUSmagyar zenés dokumentumfilm, 2022, 81 percrendező, forgatókönyvíró: Petrovics Eszteroperatőr: Sibalin Györgyvágó: Mógor Ági HSE, Endrédi Tamáshangmérnök: Bányay Gáborzenei rendező: Matz Ádámgyártásvezető: : Ordódy Juditproducer: Muhi András, Ferenczy GáborSzereplők:Radnóti Róza, Fekete Gábor, Perényi Miklós, Tóth Márton, Csonka Laura, László Ferenc, Lakatos Gergely, Pálmai Oliver, Mákné Cseman EszterKözreműködik:Szent István Filharmonikusok, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Nemzeti ÉnekkarTenor szóló: Kovácsházi IstvánKarmester: Rajna MartinPetrovics Eszter Kodály-filmtrilógiájának második része a zeneszerző, zenetudós életének az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus 1923-as bemutatásáig tartó időszakát dolgozza föl, a remekművet állítva a középpontba. A sorozat első részéhez hasonlóan a filmben a két főszereplő – Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zeneakadémista, akik ezúttal a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékeit alakítják – egymással és különböző szakértőkkel zajló beszélgetéseiből, valamint a filmben felcsendülő zeneművekből tárul fel Kodály életpályájának e korszaka. A film végén, az alkotás csúcspontjaként teljes egészében bemutatásra kerül a Psalmus Hungaricus hangversenytermi előadása, a mű egykori ősbemutatójának helyszínén, a Pesti Vigadóban. Az alkotás amellett, hogy bemutatja a korszak kiemelkedő zeneműveit, kitekint Kodály irodalmi érzékenységére is: a magyar költészet felé fordulására, saját publicisztikai munkáira és Móricz Zsigmonddal való kapcsolatára, szellemi és valós találkozásaikra. A filmben feltárul a mindenkit megrendítő történelmi események hatása Kodály életére és műveire, beleértve a meghurcoltatását, a Dohnányi-Bartók-Kodály hármas és Hubay Jenő konfliktusát, valamint a Psalmus Hungaricus keletkezéstörténetét, amely egyszerre reflektál a szövege alapjául szolgáló zsoltárfordítás Dávid-korabeli eseményeire, illetve az első világháború elvesztésére és a trianoni békeszerződésre.  A vetítés előtti és utáni beszélgetést Kolozsi László film- és zenekritikus moderálja.Vendég: Petrovics Eszter, rendező

Műsorunkban a 20. századig aktív híres cseh származású Benda-testvérek kamarazenéjéből válogatunk, akik a 18. században Berlin zenei életének meghatározó szereplői voltak. Franz (František) Benda, mint kora egyik legkiemelkedőbb hegedűművésze 1733-tól csatlakozott a berlini udvari zenekarhoz, amelyet 1740-től haláláig koncertmesterként irányított. Georg Anton (Jiří Antonín) Benda 1750-től Nagy Frigyes udvari karmestereként és operaszerzőjeként vált híressé. Joseph Benda pedig 1742-től lett a berlini udvari zenekar hegedűse, majd Franz halála után koncertmestere.  A hangversenyen hegedűre és billentyűs hangszerekre írt szonátáik, szonatináik igen gazdag terméséből mutatunk be néhányat.

Rainer Maria Rilke születésének 150. évfordulóján a koncerten a költő verseire írt zeneművek, valamint Rilke érzékiségét és miszticizmusát tükröző darabok hangzanak el. Akárcsak Debussy korai dalaiban, Dai Fujikura Bright Codes című, szóló zongorára írt rejtélyes művében is átdereng Rilke világa. Schönberg Am Strand című, Rilke versére írt műve megragadja az est hangulatát: „Véget ért az árvíz / az éjszakai szél hozza / az emlékeket és a hullámokat / amelyek eltűntek a homokban.” Fujikura Greenberg számára komponálta az est során elhangzó művét, Károlyi pedig 2024-ben mutatta be Böttger Rilke versekre írt dalait Svájcban.

A kortárs zene sokszínű világába kalauzolja a hallgatót estünk, amelyen amerikai és magyar szerzők művei lépnek párbeszédbe egymással. A koncerten Judd Greenstein, Missy Mazzoli és David Lang darabjai mellett Emszt András és Király Ádám új kompozíciói – két ensemble-mű és egy szóló zongoradarab – hangzanak el. A művek alap formációja az amerikai kompozíciók hangszereléséből kiindulva a kvintett – fuvola, klarinét, elektromos gitár, zongora és nagybőgő –, amely izgalmas hangzásvilágával szerves egységbe foglalja a programot. Az est célja, hogy alternatív perspektívát kínáljon a kortárs zeneszerzés kapcsolódásairól és párbeszédet teremtsen különböző zenei gondolkodásmódok között. A koncerten a magyar szerzők személyes gondolatai segítik a közönséget a művek mélyebb megértésében, befogadásában.

Egész napos előadássorozat, amelyben gyakorló zenészek vezetik be a hallgatóságot Kurtág György művészetébe; a napot a Kurtágnál két generációval fiatalabb zeneszerzők kerekasztal-beszélgetése zárja. A szimpózium programját összeállította: Dalos Anna és Fazekas Gergely.   A SZIMPÓZIUM PROGRAMJA 10.00 – Szalai András: A hangszer mint inspiráció – Kurtág és a cimbalom– Kiss Péter: Virág az ember – Notáció és szerkezet– Ittzés Gergely: Jelek és Jelenetek jelene 12.00 Ebédszünet 13.30 – Bali János: Talált és konstruált – A szavak nyelvi zenéje és Kurtág-féle megzenésítésük– Zétényi Tamás: Szavak a felszínen, szavak a mélyben – szövegek Kurtág szóló cselló darabjaiban– Rajk Judit: Lenni… – T.D. és K.GY. léttöredékei, sorsközösség az op. 50 kapcsán 15.30 Kávészünet 16.00 Koncert és kerekasztal beszélgetés Kurtág György: Játékok és üzenetek fagottraLakatos György – fagott A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Varga Judit, Balogh Máté, Dargay Marcell, Horváth Balázs, Tornyai PéterA beszélgetést vezeti: Dalos Anna és Fazekas Gergely Kurtág György: Fúvósötös, op. 2Fehér Zselyke – fuvolaWinklár András – oboaZsupos József – klarinétBlaga Dávid – fagottSzabó Hunor – kürt   Szervezők: ELTE HTK Zenetudományi IntézetKözép-Európai Zenetörténeti Kutatócsoport (Zeneakadémia, Zenetudományi Tanszék) Budapest Music Center